Sumérok (Ki-en-gir vagyis a fényúr országa)

   A sumerek voltak azok, akik az öntözéses mezőgazdaságot igazán nagyszabású módon fejlesztették tovább. A folyók – elsősorban az Eufrátesz – vizét elvezetve jelentős földdarabokat vettek művelés alá, s tettek termővé a hordalékos eredetű sivatagból. Gabonát, gyümölcsöket, zöldségeket termesztettek, szarvasmarhát és juhot tenyésztettek. Ennek révén olyan szemestermény-feleslegek keletkeztek, amelyek többszörösen is meghaladták a földművesek napi szükségleteit, s ezek a feleslegek tették lehetővé, hogy Sumer népének elég ideje legyen új mesterségek és új eljárások kifejlesztésére.

   A sumerek első öntözési próbálkozásai kezdetben igen szerények voltak; edényekben hordták a vizet a folyóról a kis gabonatáblákra. Később a földművesek szűk réseket ütöttek a folyópart mentén az évszázadok során maguktól felrakódó teraszos töltéseken, s így a folyó vizének egy részét a földjükre terelték. Kis sárgátakat is építettek, hogy a víz felgyűlhessen az így kialakított medencékben. Ezekből a medencékből azután a sekély öntözőárkokba merték át a vizet a saduf, egy hosszú, ellensúllyal ellátott pózna végére erősített merítővödör segítségével. Ezek az öntözőárkok hamarosan behálózták a folyó menti földeket; később munkáscsapatok hosszú csatornákat ástak, melyeken a folyótól több kilométerre fekvő táblákra is eljutott a nélkülözhetetlen víz.

   Amikor a part menti töltések környékének puha talaját maguk mögött hagyva a távolabbi, keményebb talajt is művelésbe vették, a sumerek feltalálták a földművelés elemi, bár mindennél fontosabb eszközét: az ekét. Korábban a földművesek hegyes bottal vagy valamely állat szarvával mélyítettek lyukat a talajba a vetőmagnak. A sumerek első ekéje voltaképpen görbe faág volt; az egyik szántóvető húzta, miközben a másik tolta, és a szögben álló ágrészt a földbe nyomva barázdát vontak vele. Később, az i. e. IV. évezredben a földművesek rézből készítettek ekét, és ökröket fogtak elébe; evvel egyébként két korábban egymástól független foglalatosságot egyesítettek, a föld megművelését és az állattenyésztést. I. e. 3000 körül már erősebb eszközt használtak, olyan ekét, amely bronzból, réz és ón ötvözetéből készült, s lehetővé tette, hogy a sumerek a korábbiaknál jóval nagyobb táblákat művelhessenek meg.

   Ezek a nagyszabású öntözőmű-építkezések a szakosodás felé is elindították a sumereket: a munkamegosztás felé, amely minden civilizáció alapja. Az ország földjei olyan bőséges termést hoztak, hogy nem kellett mindenkinek földműveléssel foglalkoznia. Irányítók és tervezők váltak ki az emberek közül, olyanok, akik meghatározták a csatornák irányát és a gátak fekvését, s gondoskodtak róla, hogy az öntözővíz eljusson rendeltetési helyére. Ezek a szakemberek új technikát is kifejlesztettek: olyan műszereket készítettek, amelyekkel mérni, térképezni és számítani tudták a lejtőket és a vízfolyás hidraulikáját, s olyan matematikát alakítottak ki, amelynek segítségével hasznosítani tudták méréseik eredményeit. Valószínűleg ezek a korai irányítók segítettek az új eke kialakításában is, amely az ércekben gazdag hegyvidékeken beszerzett fémekből készült. Minden fémet ugyanis messzi tájakról kellett kereskedelmi úton behozni, mert a Tigris-Eufrátesz síkság gazdag és termékeny talaja semmiféle érclerakódást nem tartalmazott, amelyből rezet, ónt, vasat vagy más fémet lehetett volna előállítani.

   Minden bizonnyal a szakemberek érdeme volt Sumer másik nagy műszaki vívmánya, a kerék feltalálása is. Kereket először valószínűleg a fazekasságban használtak. A sumereknek jutott először eszükbe, hogy a fazekaskorongot az oldalára fordítsák, és helyváltoztatáshoz használják. A kerék lehetővé tette, hogy a földműves olyan földeket is megművelhessen, amelyek jelentős távolságra voltak a falutól vagy a várostól. A kerekes kordé elé fogott ökör vagy szamár háromszor annyi terhet elhúzott, mint amennyit a hátán elbírt, vagy lapos fenekű szánon vontatni tudott.

Nézhető dokumentum:

tttweb.hu/gyujtemenyek/cikkek/regi/Okori.../Sumerek.doc

Parányi szótár a sumér-magyar nyelvrokonság jegyében

Oldal: Sumérok
Tumulus (az emlékezés csarnoka) - © 2008 - 2024 - tumulus.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat